Én vagyok a Vihar |
leírás: |
feliratos, olasz dráma, vígjáték, 97’ |
rendező(k): |
Daniele Luchetti |
szereplők: |
Eleonora Danco, Elio Germano, Marco Giallini, Jo Sung |
tartalom: |
Marco Giallini a filmben Numa Tempesta pénzügyi szakembert alakítja, aki egy másfél milliárd eurós pénzügyi alapot kezel és egyedül lakik elhagyatott, hatalmas szállodájában, sok-sok szobával, melyek egyikében sem tudja álomra hajtani a fejét. Tempestának van pénze, karizmája, jó üzleti érzéke és kevés lelkiismereti kétség merül fel benne. Egyik nap azonban az élet neki is benyújtja a számlát: egy adócsalás miatt kiszabott régebbi ítélet értelmében egy évig egy befogadóközpont szociális ellátásában kell részt vállalnia. Így a befolyásos, nagyhatalmú Numa kénytelen a nincstelenek rendelkezésére állni, kiszolgálni a társadalom legalján lévőket, köztük Brunót (Elio Germano), aki pénzügyi nehézségei miatt jár fiával a központba. Úgy tűnik, ez a találkozás mindkettőjük számára lehetőséget ad az újjászületésre a jóság és a barátság jegyében, de közbeszól a pénz, és egy csapat hajléktalan, akiknél a mérleg nyelve az erkölccsel szemben inkább a pénz felé billen. A végén pedig, ahogy Daniele Lucchetti legjobb filmjeiből már megszokhattuk, fel kell tenni magunknak a kérdést: kik a jók, ha egyáltalán vannak? |
korhatár: |
|
megjegyzés: |
|
|
|
|